Az IRES már március 10-e óta folyamatosan nyomon követi a lakosság koronavírussal kapcsolatos vélekedésének alakulását, s az azóta eltelt időben összesen 17 tanulmányt adtak ki e témában. Egy évvel a kórokozó megjelenések után összegezték mindazt, amit az elmúlt 12 hónapban tapasztaltak. Friss jelentésük szerint a pandémia jelentős hatással volt a románok pszicho-emocionális és egészségügyi állapotára is: 10-ből 1 fő az elmúlt héten szorongást tapasztalt, 14 százalékuk nem tudja kordában tartani aggodalmait, a nők, az alacsony iskolai végzettségűek és a vidékiek pedig a korábbinál jóval kevesebbszer keresték fel az orvosokat. Az emberek közel fele úgy gondolja, hogy a pandémia negatív hatással volt az életére, 16 százalékuk azonban a pozitív dolgokat is megtalálta benne, a lakosság több mint fele azonban azt is belátja, hogy bizony olyan dolgokat is megtanult az elmúlt egy évben, melyre a járvány nélkül valószínűleg soha nem kerül sor.
Milyen változásokat hozott a járvány a románok életében? Az emberek 16 százaléka úgy véli, pozitív hozadékai is voltak a pandémiának, 48 százalékuk azonban azt nyilatkozta, hogy csak negatív irányban változott az élete. A jó dolgokat leginkább a férfiak, a fiatalok és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők vették észre, negatív változásokról pedig leginkább a 18-50 éves korosztály, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és moldovaiak számoltak be.
Milyen pozitív változásokat hozott a pandémia? A lakosságnak mindössze 16 százaléka látja úgy, hogy pozitív hatásai is voltak a járványnak. Az e csoportba tartozók 23 százaléka szerint jó volt több időt együtt tölteni a családdal, 7 százalékuk az otthoni munkavégzésnek örvendett, és ugyanennyien voltak azok is, akik az extra szabadidőt értékelték. A megkérdezettek 13 százaléka a személyiségfejlesztés és az önmegismerés lehetőségét látta a járványban, 4 százalék a bevételek emelkedésének örülhetett, és ugyanennyien jobb munkahelyet találtak.
Milyen negatív változásokat hozott a koronavírus-járvány? A megkérdezettek 48 százaléka úgy vélte, hogy bizony negatív hatással volt életére a pandémia. Legtöbbeknél (26 százalék) a szigorítások és a kijárási korlátozások adnak okot az elégedettlenségre, 12 százalékuknak pedig a társas kapcsolatok hiányoznak. 10 százalékuk azt mondja, elvesztette munkahelyét, 8 százalék pedig a bevételek csökkenésére panaszkodott. A válaszadók 7 százaléka stresszelt a vírus miatt, 5 százalékuknak egészségügyi problémái voltak, 4 százalékuk pedig az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés csökkenése miatt értékelték így a helyzetet. Végül, de nem utolsósorban 5 százaléknál a digitális oktatás jelentette a negatív irányba történő változást.
Mit tanultunk ebben az időszakban? A válaszadók több mint fele olyasvalamit tanult meg ebben az időszakban, melyre a pandémia nélkül nem került volna sor. A megkérdezettek egyharmada arról számolt be, hogy sikerült megtanulnia alkalmazkodni a higiéniai normák és a fizikai távolságtartás szabályaihoz. 5-ből 1 ember megtanulta értékelni az életet és az egészséget, s hasonló arányban vannak azok is, akik megtanultak gondoskodni másokról, megtanulták tisztelni és értékelni őket. A mérleg másik oldalára az a 2 százalék került, aki mindezek helyett azt tanulta meg, hogy ne bízzon embertársaiban.
Miben korlátozott minket a koronavírus-járvány? A válaszadók 47 százaléka azt mondta, legalább egy olyan dolog volt az elmúlt évben, melyet a pandémia miatt nem tudott megcsinálni, 25 százalékuk pedig több dologról is lemondott ennek okán. A legtöbben a kirándulásokat és a külföldi nyaralásokat említették, 6 százalékuk azonban arra panaszkodott, hogy az orvoshoz sem sikerült eljutnia. 5 százalék mondja azt, hogy nem talált munkát, 4 százalék pedig a házépítéssel nem haladt. 3 százalék a szakmai tevékenységét nem tudta folytatni, 2 százalék pedig az üzletét nem tudta bővíteni. Az emberek közel egyötöde az esküvők, a családlátogatások, a koncertek és a sportesemények elmaradása miatt tekint vissza keserű szájízzel az elmúlt 12 hónapra.
Milyen hatása volt a románok egészségügyi állapotára a járványnak? 5-ből 1 személy azt nyilatkozta, hogy az elmúlt egy évben a korábbinál jobban aggódott saját egészségügyi állapota miatt, 10-ből 4-en pedig a szeretteik egészsége miatt is aggodalmaskodtak. A nők, az 51 éven felüliek, a vidéken élők és a moldovaiak a saját egészségüket féltették leginkább, az idősek pedig családtagjaik miatt aggódtak, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők pedig maguk és mások iránt is egyaránt aggódtak.
A megkérdezettek 7 százaléka, azon belül is leginkább a nők, az 52 év felettiek, az alacsonyan iskolázottak, a vidékiek és a moldovaiak több gyógyszert szedtek, mint korábban. 9 százalék a szokásosnál többször, 42 százalék azonban jóval kevesebbszer vagy egyáltalán nem kereste fel orvosát.
Milyen hatása volt a pandémiának a románok jólétére? A megkérdezettek közel fele a korábbinál jobban aggódik saját vagy családja pénzügyi helyzete miatt. A leginkább aggodalmaskodók az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, az ország déli részén és a Moldovában élők, valamint a nők. A válaszadók egyharmada többet költött ebben az időszakban, egynegyedük pedig kevesebbet. Többet takarékoskodni csupán a megkérdezettek 23 százalékának sikerült, 33 százalék pedig kevesebb vagy egyáltalán nem tudott félre tenni.
Milyen hatása volt a koronavírusnak az emberek szociális életére? A megkérdezettek 54 százaléka (leginkább a nők, a fiatalok, az 50 év felettiek és a kevésbé iskolázottak) szükségét érezte, hogy kapcsolatba lépjen egy számára kedves személlyel, 71 százalékuk pedig azt sem tagadta, hogy ebben az időszakban jóval kevesebbet találkozott a barátaival. A barátokkal való személyes kapcsolattartás hiányát leginkább az idősek, a felsőfokú végzettségűek és a városiak érezték meg leginkább. A magányosság érzése leginkább a nőket és az öregeket kerítette hatalmába.
Milyen hatása volt a járványnak az emberek érzelmi életére? Az emberek legtöbbje félelmet, szorongást vagy stresszt tapasztalt ebben az időszakban, melynek hátterében a helyzet megjósolhatatlansága és a sokszor egymásnak teljesen ellentmondó információk áradata állt. A megkérdezettek 55 százaléka jobban értékeli, amije van, 10-ből 4-en pedig az élet értelmében is többet lamentáltak. Az emberek egynegyede az átlagnál többször volt szomorú, 16 százalékuk pedig többször gondolt a halálra is. 10-ből 4-en a korábbinál jóval többet imádkoztak az elmúlt 12 hónapban. 10-ből 1 fő szorongott az elmúlt hét napban a koronavírus miatt, 13 százaléknyian szomorúságot és reménytelenséget éreztek, 14 százalékuk pedig már nem érzett késztetést vagy kedvet ahhoz, hogy valamit megcsináljon.
A feburár 12. és 15. között készült felmérés során 1.115 felnőtt korú személyt kérdeztek meg. A reprezentatív minta alapján készült jelentés maximális hibahatára +/- 2,9 százalék.
